Interjú Nyirati Klárával, Baja polgármester asszonyával
A napokban az a hír járta be a közösségi oldalakat, hogy
Baján fizetőssé tenné a parkolást az újonnan megválasztott városvezetés, illetve
átalakítaná a Szentháromság tér közlekedési rendjét. Ezzel és a Baját érintő
további változásokkal kapcsolatban kérdeztük meg Nyirati Klára polgármester asszonyt,
aki készséggel válaszolt nekünk a város jövőjét érintő kérdésekben.
Mi fog történni a
Szentháromság térrel? Hogyan lesz ott a továbbiakban a közlekedés?
Január 31-ig tart az a forgalmi rend, ami most van. Ennek
két oka van. Az egyik, hogy felkértem egy szakértőt készítsen egy tervet arról,
hogyan lehetne a közlekedést átalakítani, optimalizálni. Egyrészt, hogy ne
legyen állandó torlódás, másrészt, hogy továbbra is szép látványt nyújtson.
Sokan jelezték, hogy a téren keresztül haladó átló rossz
állapotban van, tele kátyúkkal. Ennek felmérését jelenleg az önkormányzati
Kommunális Szolgáltató végzi, hogy milyen javításokat kell rajta elvégezni. Ez
időigényes és addig nem engedhetjük rá a forgalmat, amíg ezek a javítások el
nem készültek.
Az új forgalmi rend, amiről még folynak a megbeszélések,
semmiképp sem ez a körforgalom marad. Tudjuk, hogy nagyobb forgalmat generál,
lassabb, nem célszerű. Ez mindössze az Adventi vásárhoz lett így felállítva.
A későbbiekben is
megmarad a tér bizonyos része parkolónak?
Egy része megmarad, nem tiltjuk ki teljesen az autókat a
térről. Kell is, hogy maradjanak parkolóhelyek, hiszen vannak itt üzletek,
hotelek. Az, hogy fizetős lesz-e, milyen mértékben és hogyan, illetve melyik
részén lesz a városnak fizetős parkolás, az még vita kérdése.
Sokan sokféle véleményt képviselnek a szakértők, a lakosság.
Ezért készült el Facebookon a „Ha én lennék Baja
polgármestere” oldal, ahová a véleményeket várjuk.
A környék lakóinak
lesz lehetőségük a parkolásra?
Mindenképpen. Ahogy mondtam, egy része a térnek parkoló lesz
és ahogy én tudom, van olyan vállalkozó, aki tervezi, hogy parkolóházat építsen
itt a környéken.
Gondolom, addig nem
fognak hozzá, amíg ez nem dől el.
Semmiképpen. Amíg nem lesz fizetős a parkolás valamilyen
szinten, addig nincs egyetlen vállalkozó sem, akinek érdekében állna ezt
megépíteni.
Akik céges autóval
járnak, hogy fogják tudni megoldani?
Minden városban van olyan, hogy éves bérlet. Ezt a szakértők
tudják megoldani, hogy hogyan optimális.
Ahogy jeleztem is, Baja azon kivételek közé tartozik, ahol nincsen
parkolódíj. Ennek az a következménye, hogy itt a téren nagyon sok olyan autót
látni, amire ki van írva, hogy eladó és folyamatosan itt parkol. Nagyon sokan
használják garázsnak a teret ahelyett, hogy bérelnének.
Én is a belvárosban lakom, nekem van garázsom. De tudjuk,
hogy a garázsbérlés, vásárlás pénzbe kerül, nyilvánvalóan kényelmesebb, ami
ingyen van, hiszen senki sem szeret fizetni, ha nem muszáj.
Baja, Szentháromság tér
A kórház környékén
lesz-e effajta változtatás?
Nem tervezünk a kórháznál parkolódíjat semmiképpen sem,
hiszen oda az emberek java része autóval kell, hogy menjen.
A parkoló területe
sem lesz ott bővítve?
Nem, mert nincs hova bővíteni. Ott van két nagy parkoló, az
egyik közvetlenül a víztorony környéke, a másik a Rókus utcában. Az én
megítélésem szerint lehet ott helyet találni.
Akkor az ott
található parkolóautomata régről maradt?
Igen. Automatákat egyébként sem szeretnénk kitenni, az a
múlt, azzal mindig csak a baj van. Az üzemeltetése is sokba kerül, és könnyen
elromlik.
Nem is a pénzbevétel a cél a parkolási díjjal, hanem az,
hogy a város levegőhöz jusson.
Ezzel szemben mi lesz
a tömegközlekedéssel?
A tömegközlekedés nagyon rossz most, nincs elég vonal és nem
elég sűrűn jönnek a buszok. A tervek között szerepel a bővítése, két év alatt
megpróbálunk egy olyan tömegközlekedést kialakítani, ami mindenféle igényt
kielégít a jövőben.
A Jelky téri lámpás
kereszteződés helyett valóban körforgalom lesz?
Igen, ezt a szerződést még az előző önkormányzat kötötte
meg, ezek engedélyes tervek, ezen nem igen tudunk változtatni. Az engedélyes
terv azt jelenti, hogy vannak bizonyos indikátorok, amiket nem lehet elengedni,
amiken nem lehet változtatni, csupán apróságokon.
Ez már egy lezongorázott dolog. Vagy azt mondjuk, hogy az
egészet elengedjük vagy bizonyos elemekhez muszáj ragaszkodni. Ha hosszútávon
gondolkodunk, ha megépül a déli elkerülő út, akkor mindenképpen elviszi a
forgalom nagy részét a belvárosból.
Abból a szempontból ez mindenképpen jó, hogy ez már egy, a
rendszerváltás óta létező igény, hogy a Jelky tér régi fényét visszahozzuk. Ami
azt jelentette, hogy a közepén egy nagy, zöld felület volt parkkal, fákkal,
padokkal. Ezt már Éber András polgármester is célul tűzte ki anno, azóta minden
következő polgármester is elfogadta és végül most fog megvalósulni ez a terv.
Lehetett hallani, hogy szökőkút vagy játszótér lesz a
közepén, de egyik sem. Reményeim szerint egy olyan használható tér lesz, aminek
hatalmas zöld terület van a közepén kilencven fával.
A Jelky tér látványterve
Mikor kezdődik az
építése?
Valamikor a nyáron. Ez egy 1-1,5 éves folyamat lesz.
Eltereléssel vagy
útlezárással lesz megoldva addig a forgalom?
Ezt pontosan majd a szakértők tudják megmondani, de biztos,
hogy lesz elterelés.
A déli elkerülő
megkezdésére van már konkrét időpont?
Nincsen. Többször kértem Zsigó Róbert államtitkár urat, hogy
próbálja meg képviselni az érdekeinket. Valamint, a NIF-től (Nemzeti
Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) is kérdeztem ezt. Vannak már elképzelések, de
konkrét tervet még nem láttam.
A Halfőző Fesztivál
továbbra is a Szentháromság téren lesz?
A Halfőző Fesztivált ugyanúgy tervezzük. Ezt a hagyományt
nem áll szándékunkban megváltoztatni. Egy része fent, a többi része a
Petőfi-szigeten.
Mennyiben van arra
lehetőség, hogy zöldebb legyen a tér?
Semmiképpen nem lehet fákat ültetni a mediterrán jelleg
miatt. Amellett műemlék is. Viszont van nagyon sokféle lehetőség, például
leanderekkel már zöldebb lenne.
A Sétáló utca
tekintetében?
A Sétáló utca marad. Pont ezért szeretném, ha a térnek egy
része rendezvénytérré válna, mert akkor hozzá lehetne kapcsolni a Sétáló
utcához. Ez, főleg nyáron, mikor elég sok turista és rendezvény van, egy olyan
tágas helyet jelentene, ami méltó a közösségi rendezvények számára.
Lesz-e
Kolbászfesztivál? Mikor lesz a Maszkabál?
Kolbászfesztivál nem, Maszkafesztivál
viszont lesz. Február 22. a tél temetése tulajdonképpen. Szeretnénk, hogyha méltó
párja lenne a Busójárásnak és a továbbiakban, hosszútávon országos
népszerűségre emelni. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy már most
reklámozzuk, például egy turisztikai kiállításon is viszik a hírét a
Turisztikai Iroda dolgozói ennek a Maszkajárásnak.
Ez egy bunyevác népszokás. Kettős a cél, az egyik az, hogy
Baján belül erősítsük a közösségeket, a különböző nemzetiségeket. Hiszen olyan
sokan élnek itt: bunyevácok, horvátok, magyarok. Régebben ez egy élő népszokás
volt, szeretnénk feleleveníteni. Igyekszünk autentikus jelleget adni neki, a
hagyományokhoz méltó rendezvényt szervezni. Ugyanakkor a 21. században élünk,
tehát modern elemeket is hozzá kell adni, viszont mértékkel.
Ahhoz, hogy ez ne csak azt a kis réteget vonzza, akik itt
valóban nemzetiséginek, bunyevácnak vallják magukat, ahhoz kell
gyerekrendezvény is, hogy olyan legyen, ami mindenkit érdekel. A másik, a
kifelé irányuló cél a turizmus idecsalogatása.
Hogy kell elképzelni
ezt a rendezvényt?
Ez egy egésznapos rendezvény, a város két helyszínéről.
Régebben úgy működött ez, hogy a belvárosból mentek ki az emberek Alvégre, ahol
a maszkajárás volt. Most fordítva lesz. Az egyik menet indul Alvégről, a másik
Szentistván közeléből és ez a menetoszlop itt találkozik.
Van négy állandó figura, akik közül a rosszak a telet, a jók
a közelgő tavaszt és nyarat szimbolizálják. Erre fűződnek fel az események.
Amikor megérkeznek tánc, hagyományos ételkóstolás, birkapörkölt, meleg rétes,
fánk és zene várják őket. A nap vége a Turisztikai Centrumban egy Maszkabál
lesz. Egyrészt folytatódik a téren a mulatság, aki pedig úgy gondolja, az
jelmezbe öltözve lemehet a bálba. Nem kell feltétlenül medvének, vagy
bosnyáknak öltöznie, de azért a szervezők szeretnék, hogy történelmi jellegű
jelmezek legyenek.
Miből fog állni a
gyermekprogram?
Színpadi program lesz. Nemsokára megjelenik erről a
részletes tájékoztató Facebookon is, plakátokon is kint lesz. Gryllus Vilmos
Maszkabál című előadása.
Akkor gondolom ez a
nagyszabású rendezvény megmagyarázza, miért vannak még mindig a téren a
karácsonyi vásár árusító bódéi.
Igen, már mindegyik faháznak van gazdája, az árusok ugyanúgy
igényt tartanak rájuk a Maszkajárás idejére is.
Egyszerűen csak úgy gondoltam, hogy spórolunk a városnak,
ugyanis ezeknek a faházaknak a szétszedése, az elektromos hálózat
újratelepítése sok pénzbe kerül. Mivel az átlót úgyis javítani kell, és addig
nem nyithatjuk meg, nem oszt, nem szoroz, hogy ott vannak a faházak. Egyszerűbb
ott hagyni, mint szétszedni és újra összerakni.
Milyen további tervek
vannak még a várossal kapcsolatban, amikről hallhatunk?
Távlati tervek vannak inkább. A közeljövőben (mivel eddig
egyetlen testületnek sem volt fontos) az utak felújítása, megépítése. Több
helyen elmondtam már, hogy ötven földesút van a városban. A belvárosban körbe
nézve látjuk, hogy borzalmas állapotban vannak azok is, amik nem földes utak,
illetve a járdák is.
Tehát a rövidtávú cél, hogy rendbe tegyük az utakat, a
járdákat, a kerékpárutak egymással összefüggjenek.
Hosszabb távú cél nagyon sok van. Az egyik például, hogy az
uszoda igen rossz állapotban van. Az uszoda üzemeltetés nagyon drága mulatság
egy városnak, és ez az épület már olyan minőségű, hogy talán nem is érdemes
felújítani. Viszont a városnak biztosan nem lesz pénze arra, hogy újat építsen.
Amit hallottunk eddig az államtitkár úrtól, hogy a tervezés előkészítésére van
megfelelő összeg, az csak a tervekre vonatkozik, maga az építés horribilis
összeg. Ha egy városban nincsen termálvíz, akkor biztos, hogy nem sikerül. Termálvíz
pedig Baján biztosan nincsen, a környéken nem tudjuk, hogy van-e. A
rendszerváltás óta minden polgármester megpróbált ezzel foglalkozni, de még
mindig nem tettünk pontot a végére.
A Déry kert is erős felújításra szorul. Láttam arról is
gyönyörű terveket, de addig nem kezdünk hozzá, amíg nem végeztünk az
útjavításokkal.
Lehetne még persze rengeteg tervet sorolni. Szeretnénk a
közösségi életet is fellendíteni. Ennek egyik módja létrehozni egy saját művelődési
intézményt, de ez is drága dolog. Az biztos, hogy a kultúrára sokkal több időt,
energiát, pénzt kell szánni, de nem biztos, hogy ezt egy önálló intézmény
formájában kell megvalósítani.
A szabadstrandnak mi
a jövője?
A túloldalon található négyszögletes épülethez fontos lenne,
hogy mosdó csatlakozzon, mert anélkül egy szabadstrand nem megfelelő.
Az biztos, hogy fizetőssé nem fogjuk tenni, nem is lenne
értelme, hiszen körülbelül egy hónapig használható.
Vannak olyan létesítmények, melyek az utóbbi pár évben
épültek, mint mondjuk a csúszkapálya, az ÖKO park, a Kagyló, a Türr Büfé vagy a
Kalandpark, melyek ráfizetésesek. Az ötlet, a vélemény, a tanács a szakértőktől
az, hogy ezeket ki kell szervezni, vállalkozók számára meg kell hirdetni, hátha
ők jobban tudják hasznosítani, mint a város. Egyrészt, mert ha valami mínuszos,
attól szabadulni kell és biztos, hogy vállalkozói szemlélettel máshogy lehet
hasznosítani bármit, mint ahogy azt egy önkormányzat meg tudja csinálni.
A másik, hogy egy önkormányzat ne vállalkozzon, mert ha
belegondolunk, a saját vállalkozóinknak jelentünk konkurenciát, azoknak, akik
az adójukat ide fizetik. Én nem hiszek a vállalkozói önkormányzatban, azt
mondom, hogy az önkormányzatnak nem feladata a vállalkozás. Ezért minden ilyen
jellegű feladatot szeretnénk kiszervezni.
Ha már az
építkezésekkel kapcsolatban beszélünk, mi a helyzet a földikutya rezervátummal?
Itt van Baján az egyetlen olyan hely, ahol 300-400
földikutya is él. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársaival beszélgettem egyik
nap, akik elmondták a kérésüket velük kapcsolatban. Szeretnék, ha ez a terület
körbe lenne kerítve, amit én támogatok is. Elmondták, hogy milyen fajta
tevékenységeket kellene ott megszüntetni a nyugalmuk érdekében és mit
végeztetni, amivel ezeknek az állatoknak az élőhelyét megvédenénk. Azt gondolom,
hogy ez mindenképpen feladatunk.
A földikutya populáció egyik példánya
Nyirati Klára
polgármester asszony, a városvezetés néhány tagja és a lakosságot képviselő
meghívottak ezzel kapcsolatos „Nyitott kapuk” elnevezésű kerekasztal
megbeszélést tartott a napokban, melyet teljes egészében az alábbi linken lehet
megtekinteni: https://www.youtube.com/watch?v=-zsAqNrMO6Y.
Köszönjük az interjút!
Képek
forrása:
A tervek nagy része jó, előre mutató. A déli elkerülő út valóban fontos lenne. Már a Jelky térben nem vagyok biztos. Továbbra is azt szeretném, ha a város olyan lenne, mint 60 évvel ezelőtt. Akkor Kecskemétnél, Szekszárdnál sokkal élhetőbb, pezsgő város volt. Azóta mások fejlődtek, Baja visszafejlődött. Hiányolom a Vízügyi Igazgatóságot, a rendkívül magas színvonalú Vízügyi Laboratóriumot, a Gemenci Erdőgazdaság központját. A holtágakat, a Gemenc nagy részét elzárták bajaiak elől. A Kecskeméti Színház nyáron egy hónapon át Baján játszott teljes műsorával. Megígérték, hogy Baja megyei jogú város lesz. Ebből sem lett semmi! A kórház egyforma messze van Pécstől és Szegedtől, kb 100 km-re. A megyeszékhelytől még messzebb van, 110 km-re. Coronária katéterezésre, szívinfarctus megelőzésére a bajai betegenk minimum 100 km-re van lehetősége. Ha Dunafalvát, Hercegszántót is ide számítom, 130.-140 km-re van erre lehetőség! Baja megérdemelné az ízületi protézis műtétekre való lehetőséget is! Ne nyugodjunk bele abba, hogy sok kormányunk középszerré silányította egykor szebb napokat is megélt városunkat!!!!
VálaszTörlés